Annyira valószínűtlen, mint egy hívás a Nasa-tól... 23-án vizsga és még sms-re sem válaszol. Mégis kitől kérhetnék ehhez megfelelő segítséget? Tökéletes alany lett volna. Ha akkor megígértetem vele, most nem kellene ezen dilemmáznom. Buta lány.
Ihlet, ösztönzés és minden. Nekem szól és Dezsőnek. A Dal egyszerűen megragadt bennem és nem megy sehová, míg mozgásra nem késztetett. Bár már egy sikeres vizsgaidőszakot tudhatnék magam mögött és semmi sem fájna. Nincs ami vissza tartana vissza Dezsőtől, még az elpuhult ujjaim sem, újra megedződnének.
Röviden és lényegre törően ennyi az életjelem, csak épp levegőhöz nem jutok, nem, hogy fára másszak.
2013. május 14., kedd
2013. május 2., csütörtök
First time
A Mirror Eggs sikeresen debütált a Grabóban, ez tagadhatatlan. Igyekszem nem arra fektetni a hangsúlyt, még mennyit kihozhattak volna belőle, mert az elsőre túlzás lett volna. El kell ismerni, a fellépésünk után biztos volt, hogy lesz még több is!
Az eleje kicsit zötyögött ugyan, de a 3. szám után beindult a buli. Őszintén szólva kevés olyan előzenekart láttam eddig a Grabowskiban, akikre kíváncsiak voltak. Azt hiszem legalább annyira örültem a gyülekező közönségnek, mint maga a zenekar. Kis Dobos sokat kommunikált velük és reagáltak. Jó volt a hangulat, bár a zúzástól még távol állt. Nézzük sorrendben:
Kezdésnek az Igazán otthont választották a Grenmától az intro miatt, a második a Fuck time by Green Day. Tipikus kezdő zenekar stílusban.
Aztán jött a személyes kedvencem, Tankcsapda - Ez az a ház. Egyszerűen jobban áll nekik, hitelesebb tőlük, mint az eredeti, legalábbis számomra. Az én meglátásomat támasztja alá a tény is, hogy itt már elkezdődött valami. Megváltozott a légkör, az bárpultnál italozgató emberek elkezdtek a színpad felé pislogni. És az énekes is megszokta, hogy hallja a hangját.
A várt hatás nem maradt el, az ismerősen csengő Holiday elkezdte csalogatni az embereket. Lassan szivárogtak be és figyelték a fiatalokat. Nagyon izgultak, de ez a reakció oldott rajtuk is, ahogy láttam.
Mikor éppen nem játszott, 'Tibi' a zongorista a közönség csapatát erősítette. Új még az efféle környezetekben, de kegyetlenül magával rántja az érzés. Remélem. Oda passzol.
Nincsen minden rendben, East Jesus Nowhere, Ott ahol a part szakad következtek. Itt már nem volt gond a légkörrel, élvezetes volt. Hibának felróható, hogy Kis Dobos nagyon elemében volt, míg a többiek nagyon 'az első koncert' szellemében voltak jelen.
Következett a Viva la Gloria avagy Little girl. Ez mintha egy kicsit pihenős lett volna, de alapvetően ilyen a dal is.
Az utolsó három szám abszolút győztes volt! Meghozták a közönséget a főzenekarhoz és egy előzenekarnak ez a dolga, teljesítették. My Chemical Romance-Na na na, Papa Roach-Hollywood whore és The Pretty Reckless-Make me wanna die. Ehhez az összeállításhoz nincs is hozzáfűzni valóm, egyértelmű az eredmény. És persze a végére belejöttek. Nem csandben vonultak le, észrevétlenül, ez egyértelmű. Aki arra járt, legközelebb is fel fogja ismerni őket a színpadon.
Rengeteg munka vár még rájuk, kezdők és ez látszik. Sok hibát vétenek. De mikor felállnak a színpadra, figyelnek rájuk. Hiszem, hogy nem tévedek, ha azt mondom van jövője annak, amit csinálnak, ha kiforrták magukat a saját dalaik.
Köszönjük Mirror Eggs.
Az eleje kicsit zötyögött ugyan, de a 3. szám után beindult a buli. Őszintén szólva kevés olyan előzenekart láttam eddig a Grabowskiban, akikre kíváncsiak voltak. Azt hiszem legalább annyira örültem a gyülekező közönségnek, mint maga a zenekar. Kis Dobos sokat kommunikált velük és reagáltak. Jó volt a hangulat, bár a zúzástól még távol állt. Nézzük sorrendben:
Kezdésnek az Igazán otthont választották a Grenmától az intro miatt, a második a Fuck time by Green Day. Tipikus kezdő zenekar stílusban.
Aztán jött a személyes kedvencem, Tankcsapda - Ez az a ház. Egyszerűen jobban áll nekik, hitelesebb tőlük, mint az eredeti, legalábbis számomra. Az én meglátásomat támasztja alá a tény is, hogy itt már elkezdődött valami. Megváltozott a légkör, az bárpultnál italozgató emberek elkezdtek a színpad felé pislogni. És az énekes is megszokta, hogy hallja a hangját.
A várt hatás nem maradt el, az ismerősen csengő Holiday elkezdte csalogatni az embereket. Lassan szivárogtak be és figyelték a fiatalokat. Nagyon izgultak, de ez a reakció oldott rajtuk is, ahogy láttam.
Mikor éppen nem játszott, 'Tibi' a zongorista a közönség csapatát erősítette. Új még az efféle környezetekben, de kegyetlenül magával rántja az érzés. Remélem. Oda passzol.
Nincsen minden rendben, East Jesus Nowhere, Ott ahol a part szakad következtek. Itt már nem volt gond a légkörrel, élvezetes volt. Hibának felróható, hogy Kis Dobos nagyon elemében volt, míg a többiek nagyon 'az első koncert' szellemében voltak jelen.
Következett a Viva la Gloria avagy Little girl. Ez mintha egy kicsit pihenős lett volna, de alapvetően ilyen a dal is.
Az utolsó három szám abszolút győztes volt! Meghozták a közönséget a főzenekarhoz és egy előzenekarnak ez a dolga, teljesítették. My Chemical Romance-Na na na, Papa Roach-Hollywood whore és The Pretty Reckless-Make me wanna die. Ehhez az összeállításhoz nincs is hozzáfűzni valóm, egyértelmű az eredmény. És persze a végére belejöttek. Nem csandben vonultak le, észrevétlenül, ez egyértelmű. Aki arra járt, legközelebb is fel fogja ismerni őket a színpadon.
Rengeteg munka vár még rájuk, kezdők és ez látszik. Sok hibát vétenek. De mikor felállnak a színpadra, figyelnek rájuk. Hiszem, hogy nem tévedek, ha azt mondom van jövője annak, amit csinálnak, ha kiforrták magukat a saját dalaik.
Köszönjük Mirror Eggs.
