Csak fáj, csak fáj az a gyönyörű szívem

Épp kezdett bennem elpárologni a szombat, máris kedd lett. Extázis. Gin-tonic, mentolos füst, éves lány buli, minden ami jó. Pillangóval kimondatlan egyezséget kötöttünk és titkos jelek alkottunk, mint általánosban. Még sosem hallgattam ennyi techno és pop zenét egyszerre, ráadásul nem is zavart. Rájöttem, hogy még nem felejtettem el a Nasreentől tanultakat, jó lenne újra táncolni. Azért ez vigasztalt a gyatra seggrázó tudásom ellenében.
Tudtam, hogy Pillangó édesanyja beteg, de azt nem, hogy már egy ideje kezelik. Azért látszik, mennyire küzd, jól tartja magát, csak a szemei árulják el. Kegyetlen az élet a jó emberekkel.
Annyit hülyéskedtünk! Pillangó megint előszedte a részegedj okosan-t. BUÉK-ot kiabáltunk ha kifutott a pezsgő, és megannyi hasonló. Hát el lehet képzelni, 10 piárból szabadult lány, akik rákapnak a szabadságra. De még így is feltőnően kultúrált módon tudunk együtt zülleni. XD
Azt hiszem hülyeségek sorozatára készülök, amit úgy sem lesz bátorságom megtenni és ezt úgy is bánni fogom. Nem is tudok kiigazodni magamon. Utálom Étienne Rey-t, mert igaza van! Csak még nem értem, mert még nem értem meg hozzá azt hiszem. A legmulatságosabb, hogy a probléma forrása(i): a gondolkodás, a megfontoltság, a bizalom és a szeretet. Azért ez enyhén paradox.