Életszerelem

Odakinnt esik,

de örökké nem eshet.

Felszabadít a Föld,

ha az Ég nem enged.

Feladnám életem

s nem küzdenék tovább,

ha szárnyam lenne

tudnám: a Nap vár.

De szívem csak fürdik,

fürdik a fényben.

Nem hajt vágy magasba,

nem várják a mélyben.

Dobog csak dobogj

a világok között.

Az ágon nőtt élet;

fáról fára szökj.

Élj te szerelmes

Élet! s ne tedd,

hogy nem teszed

míg be nem végzed!

Fuss csak, ne menekülj,

 a Halál is vár.

Nem üldöz senkit,

az ő karja tárt.

Megpihensz majd Élet,

ne reszkess, ne félj.

Szabadítód lesz az Ősz és a Tél,

addig csak rohanj, addig csak élj! 


Ez már egy jó ideje kikívánkozott belőlem, most már könnyű...